Talán messzebb kezdem, mint egy sima születéstörténetet szoktak. Tavaly augusztus végén megbeszéltük az "újjal" - még valami művésznevet kell neki találnom, - hogy igen, mi annyira jól elvagyunk együtt, hogy belevághatnánk a gyerekcsinálásba. Magától nem mert vele…

Nos, röviden az elmúlt 2 év tartalmából: az utolsó poszt után nem sokkal szétmentünk, nekem lett más. Kicsit pikánsan kezdődött, de megszoktuk.Aztán ő maradt is, és összeköltöztünk. Közben az apukámról tavaly augusztus végén kiderült, hogy rákos. Mikuláskor…

Kedd reggel még megpróbáltam erős lenni. Mosolyogva szálltam le a buszról, aztán egy mély sóhajjal a kapu felé vettem az irányt. A betegirányítóban kedvesen elmondták, hogy a betegfelvétel az ultrahang mellet van, csak menjek oda és adjam be a beutalóm. Én viszont először…

Minden ott folytatódott, hogy megvettük a füzetet. Kockás, keményborítós, egy tehén ül rajta. Kockás, mert abba jól lehet írni, keményfedelű, hogy kibírja a következő közel tizenkilenc évet. És tehén van rajta, mert ki tudja, mekkora tehén leszek a végére – poénkodtam…

A 19. héten nem bírtam tovább és berángattam a Zuram a hónapokkal korábban kinézett "babamoziba". A jelszó az volt, hogy apámnak csinálunk a felvétellel születésnapi ajándékot.Valójában tudni, látni akartam végre azt a kis valakit, akinek immár határozottan éreztem a…