Egy hónapja volt talán. Talán egy élettel ezelőtt...

Több mint tíz éve dolgoztunk együtt a ládagyárban. Kedves, humoros, sportos - bejövős volt.

A költészet napja van. Felcsaptam az egyik régi verseskönyvem és a szabadon választott tételem egyik verse nézett rám vissza.

Tegnap délelőtt az otthontanulásról beszélgettem anyukákkal. Érdekes volt, kicsit olyan vásárimajmos.

Bandita elköltözött, két hete új barátaim vannak.

Ha nem akarsz magadon sírni, akkor nevess teli torokból.

Ma nem is jártam az utcán, mégis csupa gyökér volt az estém - haha...

Ma meghúztam a határt. A border ismét olyan szinten robbant rám, hogy csak kapkodtam a fejem.

- Vétkeztem, atyám - hagyta el alig hallhatóan a mondat a fiatal apáca ajkát.

Aki régóta ismer, tudja, hogy a szobámban mindig volt zabla, mindenféle lovas izé - valamikor sokat voltam lóközelben.

Nagyon nehezen bírom a decembert, minden év végén megfektet a nagy feketeség.

Téliesedik. A tó vizén ködtakaró pihen, az ég leginkább egy mosogatórongyhoz hasonlít. A parton sétálok, nézegetem a hártyásodó vizet.